Molnár szerint elfogadható a kompromisszum  „Csak akkor mondhatja 2010-ben a koalíció, hogy megcsinálta az egészségügyi reformot, s csak akkor nem fogja megszorításnak érezni az átalakítást a lakosság, ha véghez viszik a biztosítási rendszer reformját” – nyilatkozta az Élet és Irodalomnak Molnár Lajos. Lemondásának indokairól azt mondta: a kérdés folyamatos halogatásából azt a következtetést vonta le, hogy a koalíció elbizonytalanodott, nincs már elég elszántság a reform mögött, vagy mögötte nincs annyi bizalom, ami a befejezéshez kell. Molnár véleménye szerint elfogadható a szabaddemokraták kompromisszumos javaslata a biztosítási rendszer átalakításáról. E változat szerint az MSZP lemond arról, hogy egy állami biztosító legyen, az SZDSZ pedig nem ragaszkodik ahhoz, hogy csak magánbiztosítók legyenek; ugyanakkor megőrzik a nemzeti kockázatközösséget, amelyet mindkét párt alapvetőnek tart. Élet és Irodalom  Vezető sebészek tiltakozása   Három nagynevű sebész, dr. Perner Ferenc, a SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának professzora, dr. Jankovich Mihály, az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa, valamint dr. Faller József, az egyetemi Kútvölgyi úti Klinikai Tömb tanára lépett ki a sebészeti szakmai kollégiumból tiltakozásul, amiért a testület „némán asszisztált” a reformhoz.   „Az utóbbi hónapokban az egészségügyben, ezen belül szakmánkban munkánkat megbénító kaotikus, átgondolatlan, megalapozatlan elvonások és átszervezések történtek. Sajnos a Sebészeti Szakmai Kollégium ezen romboló folyamatok tehetetlen szemlélője, esetenként cinkosan hallgató vagy együttműködő partnere volt. Ezek kényszerítettek azon elhatározásra, hogy a mai nappal kollégiumi tagságomról lemondjak!” – írta dr. Jankovich Mihály prof. dr. Jakab Ferencnek, a kollégium elnökének. „Kollégáink elvárták volna, hogy határozottan tiltakozzunk a sebészetet különösen sújtó alulfinanszírozottság, volumenkorlátozás, az elsősorban politikai megegyezés alapján létrehozott 10-15 ágyas sebészeti osztályok ellen. Mind többen kérdezik: Mit tettetek, vagy próbáltatok megtenni a kollégiumban, hogy a jelenlegi helyzet ne jöjjön létre? Nem tudok válaszolni, ezért lemondok!” – áll a levélben.  Népszabadság  Júliustól új vizitdíjszabályok   A kormány döntött a vizitdíjszabályok módosításáról. Járóbetegellátás esetén a beutalási rendet megkerülők vizitdíja július elsejétől 600 forintról 1000 forintra nő. A szigorítást az indokolta, hogy egyre több beteg felismerte, időt spórol meg, ha nem áll sorba kétszer, hiszen beutaló nélkül is eljuthat a szakorvoshoz. Júliustól, ha a beutalóhoz kötött szakrendeléseken nincs háziorvosi javaslat a szülő kezében, a 18 éven aluliak ellátása után is el kell kérni az ezer forintot, a gyermekeknek azonban minden más ellátás továbbra is térítésmentes. 600 forint marad az orvos házhoz hívása, valamint a szakrendelői orvosválasztás. Bővült a díjmentesek köre a legalább harmincszoros véradókkal. Nem kell kórházi napidíjat fizetniük a vizitdíjfizetés alól felmentett krónikus betegeknek, így a cukor- és a daganatos betegeknek, a véralvadási zavarokkal küszködőknek, a HIV-fertőzötteknek, az AIDSeseknek. A kormány eltörölte a tüdőszűrésre jelentkezők vizitdíját. A szolgálattal összefüggésbe hozható sérülések kezeléséért a rendőröknek, a mentőknek és a tűzoltóknak sem kell fizetniük. Változás továbbá, hogy júliustól sem kell részleges térítési díjat fizetni, ha választott orvos vezeti a szülést.   Medical Tribune  Háziorvosi pályázat   Pályázatot hirdetett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatásra a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból (KKC). A tárca honlapján közzétett pályázat célja az egészségügyi reform és a humánszolgáltatást végző kisvállalkozások fejlődésének előmozdítása. A rendelkezésre álló keretösszeg 15 millió forint, amelyből a GKM tervei szerint 10–15 jelentkezőt támogatnak. Pályázhatnak a magyarországi székhelyű háziorvosi, házigyermekorvosi vagy fogorvosi tevékenységet folytató, ÁNTSZengedéllyel rendelkező magánszemélyek, gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók. A pályázatokat 2007. május 2-tól 2007. október 31-ig lehet beadni.  MTI  Hétmilliárdot kér a főváros   Összesen hétmilliárd forintot várnak Budapesten az államtól a hibás miniszteri döntések módosításához és a mintegy 800 személy elbocsátását jelentő átszervezéshez. Horváth Csaba egészségügyért felelős szocialista főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozott: Budapest kórházai képtelenek ellátni valamennyi szülő nőt és beteget az egészségügyi miniszter határozata alapján 40 százalékkal csökkentett szülészetinőgyógyászati ágyakon. Ezért azonnali intézkedésre, az április elsejétől hatályos szülészeti kapacitás csaknem tízszázalékos növelésére kérték az új minisztert.  Magyar Hírlap  Új államtitkár   Dr. Kovács Attila szülész-nőgyógyászt, a budaörsi Egészségügyi Központ igazgatóját jelölte az SZDSZ az Egészségügyi Minisztérium új államtitkárának. Legfontosabb feladata az egészségügyi reform folytatása és a vegyes biztosítási rendszerre való áttérés előkészítése lesz – olvasható a lapzártánkkor kiadott közleményben.  Medical Tribune  Nem döntöttek   Példátlan botránysorozat robbant ki a Fővárosi Közgyűlés ülésén annak a javaslatnak a kapcsán, amelynek értelmében összevonnák a Szent János, a Szent Margit és a Budai Gyermekkórházat. Az ellenzék tiltakozó kivonulása, majd az MSZP-nek az SZDSZ elleni támadása, nyílt zsarolása miatt határozatképtelenné vált a közgyűlés, miután a szocialisták mindenképpen napirendre akarták vetetni az előterjesztést. A koalíción belüli nézeteltérések egyik forrása az volt, hogy a szabaddemokrata John Emese frakcióvezető és Szolnoki Andrea, az egészségügyi bizottság elnöke rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: július 1-jéről szeptember 1-jére halasztanák az észak-budai integrált kórház létrehozását. Mint mondták, támogatják az MSZP javaslatát a kórházak összevonásáról, erről azonban előbb hatástanulmánynak kell készülnie. Városházi hírek szerint a szocialisták zokon veszik, hogy az SZDSZ kifogásolja Havas Szófia egészségügyi tanácsnok munkáját, aki az ellenzék megfogalmazása szerint a budai kórházak összevonásával volt főnökét, az őt a Szent János Kórház orvos-igazgatói posztjáról korábban eltávolító Kázmér Tibort szeretné meneszteni a Szent János Kórház éléről.  Magyar Hírlap/Weborvos  Új légimentő   A budapesti, pécsi, miskolci, debreceni és balatonfüredi bázis mellett Szegeden alakítják ki az országban a hatodik légimentőbázist. A szolgáltatásért a Légimentő Kht. lesz a felelős; amíg az új bázis nem tud betegeket fogadni, a hatodik mentőhelikopter ideiglenesen Sármellékre települ, hogy a Balaton környékének nyári sürgősségi ellátását erősítse.   A dél-alföldi régió évek óta fehér foltnak számít a hazai légi mentés térképén. Legutóbb a súlyos mérgezést szenvedett két keceli kisgyermek szállítási gondjai hívták fel a figyelmet a fejlesztés szükségességére. A döntést egyebek mellett a szegedi önkormányzat kötelezettségvállalása, valamint az a tény is segítette, hogy a szegedi repülőtéren a szolgáltatás gyors kiépítéséhez szükséges infrastruktúra számos eleme rendelkezésre áll – közölte Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. A dél-alföldi bázis kialakításával Magyarország területének 90 százaléka lefedetté vált a légi mentés szempontjából.  Független Hírügynökség  Budapestre költözik a Nemzetközi Vöröskereszt   Budapestre helyezi székhelyét a Nemzetközi Vöröskereszt európai igazgatósága. A világ egyik legnagyobb szervezete ötvenkét ország képviseletét költözteti Magyarországra, a hazai szervezet Arany János utcai épületébe.   Két évvel ezelőtt, a Nemzetközi Vöröskereszt szöuli közgyűlésén született a döntés, hogy a 186 nemzeti társaságot összefogó genfi föderáció székhelye helyett kontinensenként egy-egy regionális központot kellene kialakítani. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke elmondta, az új rendszerben új vagy más feladatokkal tudnak majd bizonyos országokat megbízni.   Magyar Hírlap  Pontosítandó a sürgősség   A Magyar Kórházszövetség fölajánlja szakmai segítségét az új egészségügyi miniszternek, mert időszerűnek tartja a sürgősségi betegellátással kapcsolatos kérdések tisztázását. Varga Ferenc, a testület új elnöke elmondta, mielőbb pontosítani kellene néhány, kivált a sürgősségi betegellátással kapcsolatos kérdést. Az intézményi struktúra átalakításakor mindenütt ki kell dolgozni az ellátás feltételeit, de gond az is, hogy a sürgősség fogalmát eltérően értelmezi az orvos és a beteg, illetve az orvos és a bürokrácia. Varga szerint „a súlyponti kórházak betegfelvételi osztályán minden szakágban biztosítani kell az orvosi jelenlétet. Azokban a kórházakban, amelyek önálló sürgősségi osztályt működtetnek, egy megbízott orvosnak kell ügyelnie, de oda bárki beosztható”.  Magyar Hírlap  Felmentették az országos tiszti főgyógyszerészt   Azonnali hatállyal távoznia kellett posztjáról Antal Csaba országos tiszti főgyógyszerésznek. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában a felmentést azzal indokolta, hogy egy bizonyos gyógyszerből nem volt készletezés Magyarországon. (Mint később kiderült, a viperamarás elleni szérumról van szó.) A miniszter szerint „az igazi probléma az, hogy a tiszti főgyógyszerész csak néhány nappal korábban jelezte, hogy a készletek felhasználhatósági ideje lejár.”   Antal Csaba pozícióját a jelenlegi fővárosi vezető, Bódis Lászlóné veszi át.   Népszabadság/MTI